helyneveket

Helynevek, más néven toponímák, olyan földrajzi neveket jelentenek, amelyek kifejezik és azonosítják a földrajzi entitásokat—településeket, folyókat, tavakat, hegyeket, erdőket és más természeti vagy emberi alkotásokat. A helynevek rendszere kulturális és történeti információt is tükröz, ezért nyelvi és történeti vizsgálatuk fontos forrásai a térbeli identitásnak és a földrajzi emlékezetnek.

Kategorizálásuk szerint beszélhetünk településnevekről, hydronímákról (folyó- és tava-nevekről), oronymákról (hegy- és dombnevekről), valamint olyan nevekről, amelyek földrajzi jelenségeket, erdőket vagy vallási/hit-történeti elemeket írnak le. Egyes helynevek etimológiája összetett: régi nyelvi rétegek, földrajzi jellemzők, személynevek vagy foglalkozások neveiként keletkezhettek. A magyar helyneveken gyakran felismerhetők a végződések és képzők, amelyek tájleíró vagy településtípusokra utalhatnak, például a földrajzi jellemzőkre utaló elemek.

Standardizáció és használat terén a helynevek hivatalos térképeken, atlaszokban és köznyilvántartásokban rögzített, egységes írásmódtípussal jelennek meg. Nyelvi és térképtudományi kontextusban gyakran foglalkoznak exonymákkal és endonymákkal, azaz külföldi és helyi kifejezésekkel ugyanazon a földrajzi egységen. A toponómia ezért egyszerre nyelvrajz, földrajz és kulturális örökség: jelöl, rendszerez, és segíti a tájhoz való viszonyulást.