hanghullámokkal

A hanghullámokkal kapcsolatos jelenségek mechanikus hullámokra vonatkoznak, amelyeket a közeg részecskéinek nyomásváltozásai terjesztenek. A hullám longitudinális, vagyis a részecskék rezgése a terjedés irányában történik. A frekvencia (f) meghatározza a hang magasságát, az amplitúdó pedig a hang erősségét vagy hangerősségét.

A hanghullámok terjedéséhez közeg szükséges: levegő, víz vagy szilárd testek. A hangsebesség erősen függ a közeg anyagi tulajdonságaitól: levegőben szobahőmérsékleten kb. 343 m/s, vízben kb. 1500 m/s, acélban pedig több ezer m/s lehet.

Jellemző jelenségek közé tartozik az interferencia, visszaverődés, refrakció és csillapodás. A hanghullámok útjuk során megfigyelhetők a Doppler-effektussal járó frekvenciaváltozások, amikor a forrás vagy a megfigyelő mozgásban van. A közeg tulajdonságai megváltoztatják a hang útvonalát és a hallható hang karakterét.

Generálás és érzékelés: hangforrások lehetnek hangszórók, membránok vagy rezgő testek, amelyeket elektromos jelek mozgatnak. Az érzékelők közé tartoznak a mikrofonok és ultrahang-detektorok, amelyek a közegben terjedő nyomásváltozásokat rögzítik.

Fő alkalmazások közé tartozik a zene és hangtechnika, az orvosi ultrahanggal (diagnosztika és képalkotás), a sonar rendszerek, illetve a nem romboló anyagvizsgálat és az akusztikus tervezés. Biztonság: a túl zajos környezet halláskárosodást okozhat, ezért fontos a hallásvédelem és a zajcsökkentés.