génáramlást

Génáramlás, vagy génáramlás, az a genetikai anyag cseréjének folyamata a populációk között. Általában ugyanazon faj különböző csoportjain belül történik, amikor egyedek vándorolnak a másik csoporthoz, vagy amikor a gaméták, például pollen, az egyik populációból a másikba jutnak. A génáramlás lehet egyirányú vagy kölcsönös, és gyakran függ a távolságtól, a élőhely-egybeilleszkedéstől és egyéb földrajzi vagy ökológiai akadályoktól.

Mechanizmusai közé tartozik az egyedek migrációja a populációk között és a gaméták mozgása, például a pollen vagy a magok szállítása. Szél, víz vagy állatok közvetíthetik a génáramlást, és döntő szerepet játszanak a növény- és állatvilág genetikai kapcsolatrendszerében. Interspecifik introgresszió is előfordulhat, ha különböző fajok között átjut genetikai anyag.

Hatásai közé tartozik a genetikai differenciálódás mérséklése a populációk között: a genetikai variancia növekedhet egy adott populációban, és a különböző csoportok allele-frekvenciái egyensúlyban közelíthetnek egymáshoz. Ugyanakkor a génáramlás befolyásolhatja a helyi adaptációt: erős vagy tartós génáramlás kiolthatja, elhalványíthatja az adott környezetben előnyös allélek gyakoriságát.

Mérésének és modellezésének alapjai közé tartoznak a Wright-féle Fst mutató, amely a populációk közötti differenciáció mértékét jelzi, és az Nm, az egy generációra jutó migránsok becsült száma. Ezenkívül genetikai markerekből származó adatokkal koalescens-modellekkel vagy hozzárendelési tesztekkel becsülhető a génáramlás mértéke.

Az evolúcióban és az ökológiában a génáramlás különösen fontos, mert befolyásolja a fajok közötti és belső genetikai szerkezetet, hat a speciáció dinamikájára, a hibridzónák kialakulására és az adaptációk megvalósulására.