gázkeveréke

A gázkeverék olyan állapot, amikor két vagy több különböző gáz egyazon térfogatban oszlik meg. A gázok fizikai tulajdonságai, mint a nyomás, hőmérséklet és térfogat, közös rendszert alkotnak, ahol a komponensgázok nem lépnek kémiai reakcióba egymással. A gázkeverékek tulajdonságai gyakran az egyes komponensgázok tulajdonságainak átlagaként vagy összegződéseként írhatók le. Például a teljes nyomás a parciális nyomások összege (Dalton törvénye). Hasonlóképpen, az össztérfogat a komponensek térfogatának összege ideális gázok esetén (Avogadro törvénye), míg a teljes hőmérséklet a komponensek átlagos kinetikai energiájára utal.

A légkör a Föld leggyakoribb gázkeveréke, amely főként nitrogénből és oxigénből, kisebb mennyiségű argonból, szén-dioxidból és nyomelemekből áll. Más példák közé tartoznak az iparban használt gázkeverékek, mint például a hegesztéshez használt argon-acetilén keverék, vagy az orvosi alkalmazásokban használt oxigén-hélium keverék. A szénhidrogén-levegő keverékek az égés szempontjából fontosak, és robbanásveszélyesek lehetnek.

A gázkeverékek összetételét tömegszázalékban vagy térfogatszázalékban is megadhatjuk. Az egyes komponensgázok parciális nyomásának ismerete lehetővé teszi a keverék viselkedésének előrejelzését különböző körülmények között. Az ideális gázkeverékek esetén az egyes komponensek viselkedése független a többi komponens jelenlététől, ami leegyszerűsíti a számításokat.