gázkeverék

Gázkeverék olyan anyag, amely két vagy több különböző gáz molekulájának kombinációjából áll, és amely makroszkopikusan homogén marad. Összetételét gyakran moláris vagy térfogatszázalékban adják meg, és a komponensek résznyomásai összegződnek a teljes nyomáson belül. A résznyomások és a térfogatarányok között a Dalton-törvény érvényesül: P_i = x_i P_total, ahol P_i a komponens i résznyomása, és x_i a mole- vagy térfogatszázalék.

Ideális gázkeverékeknél a teljes nyomás a részek összege, és a komponensek viselkedése közelítheti az ideális gázok tulajdonságait. Valós keverékek esetén azonban a kölcsönhatások és a kiindulási feltételek miatt észlelhetők eltérések: a nyomás, hőmérséklet vagy sűrűség függvényében a viselkedés nem teljesen ideális. Ezt leírhatják különböző állapot- és egyenletelméleti megközelítésekkel (például virialis vagy virialis-egyenletek), amelyek a nem ideális viselkedést modellezik.

Példák közé tartozik a levegő (N2, O2, argon, CO2 stb.), a földgáz főként metánból (CH4) és egyéb összetevőkből álló keveréke, illetve különféle ipari gázkeverékek, például kalibráláshoz vagy terápiás célokra használt oxigén-nitrogén vagy más speciális gázok. A gázkeverékeket különösen fontos megtervezni és ellenőrizni a gyúlékony, toxikus vagy más veszélyes tulajdonságok miatt.

Alkalmazások közé tartozik a kutatás, az ipari folyamatok égés- és szenzortechnika, orvosi és laboratóriumi környezet, valamint a biztonságos és pontos gázmérések elősegítése. Szabályozás és minőségbiztosítás keretében gyakran meghatározzák a keverék összetételének és a meghatározott eltérések határait.