gyapjútermelés

A gyapjútermelés a juhok gyapjújának előállításával és értékesítésével foglalkozó mezőgazdasági tevékenység. A folyamat nagy vonalakban magában foglalja a nyírást, a nyers gyapjú gyűjtését, a tisztítást és a későbbi feldolgozásra való előkészítést.

A nyírás, vagy gyapjúnyírás, rendszerint évente egyszer történik; egyes fajtáknál és tenyésztési körülmények között előfordulhat a második nyírás is. A nyírt gyapjút összegyűjtik, és a feldolgozó üzembe szállítják. A nyers gyapjút általában előzetes tisztításban részesítik a zsír- és szennyeződések eltávolítására.

A feldolgozás mosással és tisztítással (scouring) kezdődik, majd kártyázással vagy keféléssel rendezik a rostokat. Ezt követi a fonás, amelyből cérnát vagy zsinórt készítenek, végül a szövés vagy kötés révén textíliák, ruházati termékek készülnek. Egyes gyapjúrészeket különleges feldolgozási módokkal is továbbítják tovább.

A gyapjú minősége részben juhfajtától, részben a tenyésztéstől és a gondozástól függ. Fontos jellemzők a rost átmérője (micron), a hosszúsága és a tisztasága. A gyapjút a feldolgozás céljától függően osztályozzák, például merinó gyapjú vagy általános darab gyapjú jellegzetességeivel.

Globális kontextusban a világ vezető gyapjútermelői Ausztrália, Kína és Új-Zéland, míg az EU is jelentős szereplő. Magyarországon a gyapjútermelés jellemzően kisebb méretű gazdaságokban zajlik, és a nyers gyapjút gyakran exportálják feldolgozás céljából. A fenntarthatóságra törekvő ipar az állatjólét és a környezeti hatás csökkentését helyezi előtérbe a mosási és feldolgozási folyamatokban.