granulátumok

Granulátumok olyan diszkrét, kis szemcsekből álló részecskék összessége, amelyeket különböző granulációs eljárásokkal hoznak létre. Jellemző méretük általában 0,2–4 milliméter közötti, a felhasználástól függően. Céljuk a folyékonyság, tartósság és dózisszerűség javítása, illetve az egységesség növelése a késztermékekben.

Általános felhasználási területek közé tartozik a gyógyszeripar, ahol tabletták és kapszulák előállításához készítenek granulátumokat; a mezőgazdaság, ahol műtrágyák és más granulált növényvédő-szerek kerülnek forgalomba; az élelmiszeripar adalékanyagai; és a vegyiparban katalizátorok hordozói vagy állapotjavító közegek.

Gyártási módszerek között megkülönböztetünk nedves granulációt (kötőanyag-oldatok vagy kölcsönhatások révén történő összetapadás, majd szárítás), száraz granulationt (pl. hengerezés vagy roller compaction) és speciális technikákat, mint az extrudálás–szféronizálás vagy a spray-drying. A módszer kiválasztása a kívánt szemcse-eloszlástól, porhálózat folyékonyságától és a végtermék mechanikai tulajdonságaitól függ.

Fontos minőségi jellemzők közé tartozik a szemcse-eloszlás, a nedvességtartalom, a töltési sűrűség és a kompressziós tulajdonságok. Emellett meghatározó a hosszú távú stabilitás, a csomózásmentesség és a szeparáció elleni ellenálló-képesség.

Előnyei közé tartozik a jobb folyáshatás, a dózispontosság és az adalékanyagok egységessége; hátrányai lehetnek a nedvességérzékenység, a csomósodás és a szeparációkockázat. Granulátumok tehát nélkülözhetők sok ipari ágazatban a hatékony és megbízható termelés érdekében.