glukózu

Glükóz egy monoszacharid, az aldóhexózok közé tartozó legfontosabb egyszerű cukor. Kémiai összegképlete C6H12O6. Természetes formában leggyakoribb enantiomerei a D-glükóz; L-glükóz sokkal ritkább. Gyakran dextrozt néven is ismert.

Az élő szervezetek fő energiaforrása: a sejtek glükózt glikolízisben bontanak le ATP-t és NADH-t, amelyet oxidatív foszforiláció követ. Vércukorszintet inzulin és glukagon szabályozza; a májban és más szövetekben is tárolható glikogén formájában.

Természetes előfordulása: a fotoszintézis eredményeként növényekben keletkezik; gyümölcsökben, mézben és egyes élelmiszerekben szabad formában is megtalálható. A glükóz az alapegység a keményítőben és a glikogénben; része sokféle diszacharidnak és poliszacharidnak.

Kémiai tulajdonságai közé tartozik a redukáló cukor minősége, és az aldehidcsoport a nyílt láncban. A vizes oldatban a mutarotáció miatt alfa- és béta-izomerek alakulnak ki; gyűrűs formái piránóz vagy furánóz szerkezetet vesznek fel.

Használata: élelmiszeripari édesítőszer és alapanyag, valamint orvosi környezetben intravénásan adható oldat formájában dextrozzal kiegészítve, például energiabevitelre. A vércukorszint szabályozása és felszívódása szempontjából fontos az anyagcserezavarok, például a diabetes szempontjából a monitorozás.