gesztusban

Gesztusban a magyar nyelvben a főnév gesztus inesszív alakja, amely olyan helyzetekre utal, amikor a kommunikáció jelentős része gesztusokkal történik. A kifejezés a nem-verbális kommunikáció, a színház- és filmelmélet, valamint a retorikai elemzések kontextusában gyakran előfordul.

A gesztus szó a latin gestus-ból ered, útja valószínűleg a német Geste vagy a francia geste útján került a magyar nyelvbe, valamikor a 18–19. században. Ma a testnyelvi jelzések összefoglaló fogalmaként használatos.

Jelentését tekintve a gesztus a kommunikáció nem-szavahi része: kezmozdulatokat, arckifejezéseket, testtartást és más mozdulatokat foglal magában, amelyek érzelem, szándék vagy információ közvetítésére szolgálnak. A „gesztusban” kifejezés arra utal, hogy a közlés ilyen mozgások által történik; gyakran fordul elő tudományos írásokban, film- és színházelemzésekben, illetve a mindennapi beszélgetésekben.

Példák: „A színész gesztusban fejezte ki érzelmeit.” „A beszélő gesztusban adta elő a következtetést, mert a szavai nem voltak elég hatásosak.” A kifejezés ezért a nem verbális jelzés fontosságát hangsúlyozza a kommunikációban.

See also: nonverbális kommunikáció, testnyelv, gesztuskutatás.