generátorelemnek

A generátorelemnek, más néven generátor vagy elektromágneses generátor, az elektrotechnika egyik alapvető eszköze, amely mechanikai energiát átszállít elektromos energiává. A működése alapvetően az elektromágneses indukcióra alapul, amelyet Michael Faraday fedezett fel a 19. században. A generátor főbb részei a forgó mag, a szélső (státor) és a generált áramot vezető vezetékekből álló csavarodó rendszer, valamint a generátorba vezetett mechanikai energia forrástól (pl. vízturbinától, gőzturbinától vagy motorról).

A generátor működése során a forgó mag mozgása okozza a szélsőben lévő vezetékekben az elektromágneses indukciót, ami az elektromotorkészülékben létrehozott feszültséget és áramot eredményezi. A generátorok lehetnek egyenárammal (DC) vagy váltakozóárammal (AC) működőek, és a konstrukciójukat a kívánt kiadású áramnak megfelelően alakítják ki. A váltakozóáramú generátorok, mint például az aszinkron- vagy szinkrongenerátorok, a mai elektromos hálózatokban a leggyakrabban használtak, mivel a váltakozóáramot könnyebben szállíthatják nagy távolságokra.

A generátorok számos alkalmazási területre terjednek ki, például villamosenergiát termelő erőművekben, autókban (pl. alternátorok), valamint mobil eszközökben, mint például akkumulátorok feltöltésére szolgáló kis generátorok. A hatékonyságuk és mérete a technológiai fejlődéssel folyamatosan javul, és a modern generátorok már alacsony zaj- és hőtermeléssel is jellemezhetők. A generátorok mellett a fordítva működő eszközök, az elektromotorok is fontos szerepet játszanak az elektrotechnikai rendszerekben, mivel mindkét eszköz alapvetően azonos elven működik, csak az energiaáramlás irányában térnek el.