gázkromatográfiát

A gázkromatográfia egy analitikai kémiai technika, amelyet komplex keverékek szétválasztására és elemzésére használnak. A módszer azon a elven alapul, hogy a mintában lévő különböző komponensek eltérő módon viselkednek egy mozgó gázfázis (hordozó gáz) és egy álló fázis (általában folyadék vagy szilárd anyag egy oszlopban) kölcsönhatásában. A mintát először egy fűtött injektorral párologtatják el, és a keletkezett gőz a hordozó gáz áramlásával bekerül a kromatográfiai oszlopba.

Az oszlopban található álló fázishoz való kötődés erőssége határozza meg a komponensek mozgási sebességét. Azok a komponensek, amelyek erősebben kötődnek az álló fázishoz, lassabban haladnak át az oszlopon, míg a gyengébben kötődő komponensek gyorsabban távoznak. Az oszlop végén egy detektor méri a kilépő komponenseket, és azonosítja azok mennyiségét és minőségét. A detektor jelét egy számítógép rögzíti, amely kromatogramot hoz létre. A kromatogram csúcsai az egyes komponenseket jelzik, területeik pedig a mennyiségükkel arányosak.

A gázkromatográfiát széles körben alkalmazzák különféle területeken, mint például a környezetvédelem, élelmiszeranalitika, gyógyszeripar és petrolkémia. Kiválóan alkalmas illékony és termálisan stabil vegyületek szétválasztására és kvantitatív meghatározására.