függetlenséget

A függetlenség olyan állapot vagy jellemző, amelyben egy entitás nem függ másoktól és saját maga képes döntéseket hozni. A kifejezés több kontextusban használható: politikai, gazdasági és személyes értelemben. Politikai értelemben a függetlenség általában szuverenitást jelent: egy állam önálló bel- és külpolitikát folytathat, saját jogrendszert működtethet és nem alárendelt külső hatalmaknak.

Bizonyos felosztás szerint a függetlenség elnyerése gyakran politikai aktusokkal kezdődik: kiáltvány vagy népszavazás, majd a nemzetközi közösség elismerése szükséges; a gyakorlati függetlenség pedig intézményrendszerek (kormányzat, igazságszolgáltatás, hadsereg, valuta) és gazdasági önállóság fenntartását jelenti.

Személyes értelemben a függetlenség saját döntéseket hozni képes autonómiát jelent: takarékos gazdálkodás, önálló lakhatás, munka és életvezetés terén. Ezek a formák gyakran összefonódnak: a gazdasági függetlenség lehetővé teszi a személyes döntések önálló meghozatalát, míg a politikai függetlenség stabil keretet adhat a mindennapi élethez.

Historikusan a függetlenség központi témája volt a dekolonizáció és a modern nemzetállamok kialakulása. A modern keretben a függetlenség nem csak terület és jogi elismerés kérdése, hanem a gazdasági és társadalmi önrendelkezés is.

Az elismerés és a gyakorlati önállóság azonban gyakran küzdelmeket, külső beavatkozást vagy belső megosztottságot szülhet. A függetlenség tehát összetett koncepció, amely a jogi státusz mellett a gyakorlatban megvalósuló autonómiát is magában foglalja.