fölösleg

Fölösleg, vagyis surplus, a magyar nyelvben olyan mennyiséget jelöl, amely meghaladja a szükségletet vagy a keresletet. A kifejezés a föl (felül, túl) és az ösleg (többlet) összetételéből származik. A szó használható különböző területeken: árukészletre, energiatermelésre, pénzügyi egyenlegekre vagy akár munkaerőre is utalhat.

Gyakori kontextusai közé tartozik a mezőgazdasági fölösleg, amikor a termelés meghaladja a hazai keresletet, illetve a gyártási készletek olyan szintje, amelyet a piac nem fogyaszt el azonnal. Emellett értelmezhető energiaáramlatokban jelentkező feleslegként is, például olyan időszakokban, amikor a termelés meghaladja a fogyasztást, vagy pénzügyi kontextusban költségvetési vagy folyó fizetési mérlegen megjelenő többletben. A fölösleg lehet ideiglenes vagy tartós, és gyakran kapcsolódik szezonális ingadozásokhoz vagy technológiai/gazdasági változásokhoz.

Okai között szerepelhet a túlzott termelés, gyenge kereslet, ár- vagy szabályozási tényezők, valamint a készletbiztosítások vagy támogatások hatása. Következményei közé tartozhat a pazarlás vagy fölösleges költségek növekedése, a készletfenntartási költségek, továbbá nyomást gyakorolhat az árakra és a piacokra. Másik oldalán viszont előnyös is lehet: lehetőséget ad exportálásra, adományozásra vagy a gazdasági hatékonyság javítására.

Mérés és kezelése során a fölöslegt általában a kereslettel vagy célból vett készletszinttel összevetve határozzák meg, például a készletcél és a tényleges készlet közötti különbségként. A kezelési stratégiák közé tartozik a termelés csökkentése, a fogyasztás serkentése, értékesítés más piacokon vagy adományozás, illetve szükség esetén állami beavatkozásokkal a vásárlói kereslet vagy a költségvetési többlet felhasználása.