földhasználatváltozások

A földhasználatváltozások fogalmával olyan folyamatokat írunk le, amelyek során egy adott terület rendeltetése vagy funkciója megváltozik. Például egy erdőterület mezőgazdasági vagy beépített területté válik, vagy egy korábban mezőgazdasági terület városi vagy infrastrukturális célokra kerül használatba. Ezek a változások rövid vagy hosszú távú tendenciák lehetnek, és a táj szerkezetére, a természeti erőforrásokra és a társadalmi-gazdasági rendszerekre egyaránt hatással vannak.

Fő típusai közé tartozik az urbanizáció és infrastrukturális fejlesztések miatti beépítés növekedése; a mezőgazdaság szerkezetének átformálódása, például területek koncentráltabb termelés felé történő átalakítása vagy felhagyott agrárterületek visszaszívódása; az erdők átalakulása, például erdővédelmi vagy fakitermelési projektek; továbbá a megújuló energia beruházások és egyéb infrastruktúraprojektek hatásai.

A változásokat gyakran távérzékeléssel és GIS-alapú térinformatikával monitorozzák. Gyakori kategóriák a földhasználat szerint erdő, mezőgazdaság, beépített területek és vízfelületek; hosszú időfolyamatokat elemezve megállapíthatók a trendek. Nemzetközi és regionális adatrendszerek, például CORINE vagy Landsat és Sentinel alapú adatkészletek segítenek a változások kvantifikálásában.

A földhasználatváltozások környezeti hatásai sokrétűek: talajtakaró és talajminőség, vízgazdálkodás és árvizek, hő- és vízháztartás, valamint biodiverzitás alakulása. Gazdasági és társadalmi következmények között szerepel a termelékenység és jövedelmek alakulása, az ingatlan- és telekárak változása, valamint az infrastruktúra- és szolgáltatásigényekhez kapcsolódó költségek.

A tervezés és fenntartható kezelés érdekében területhasználati stratégiák, zöld infrastruktúra és integrált várostervezés használata javasolt. Monitoring, előrejelzési modellek és közösségi részvétel segíti a meghatározott célok elérését és a negatív hatások mérséklését.