fázisarány

A fázisarány vagy fázisviszony a két vagy több periódikus jel viszonylagos fáziskapcsolatát írja le. A fázis a jel időbeli eltolódását jelöli a referenciához viszonyítva, és a fázisarány általában a fáziseltérésként (Δφ) adható meg. Egyszerű esetben két sinuszhullámnál, x(t) = Ax cos(ωt + φx) és y(t) = Ay cos(ωt + φy), a fázisarány Δφ = φy − φx. A fázisarány értéke lehet pozitív vagy negatív, és az amplitúdóktól független.

A fázisarány kifejezhető phasor-ábrázolással is: mindkét jel phasort rendel, és a különbségük szöge adja meg a Δφ-t. A mértékegység általában radian vagy fok.

Különösen fontos a fázisaránya háromfázisú és más többfázisú rendszerekben, ahol az ideális kiegyensúlyozottság esetén a fázisok közötti eltolás 120 fok. A tényleges fázisaránynak az eltérése jelezheti a kiegyensúlyozottság hiányát, a szinkronizációs hibát vagy a jelzavarokat.

Alkalmazások közé tartozik a jel- és áramkör-analízis, a kommunikációs rendszerek, a szűrők és áramkörök viszonyának vizsgálata, valamint a méréstechnika különféle eszközeivel történő fáziseltérés meghatározása (pl. oszcilloszkóp, fáziszdetektor, Lissajous-figurák).

Látnivalók: fáziseltérés, phasor, komplex szám, háromfázisú rendszer. A fázisarány tehát a fázisok közötti időbeli kapcsolatok pontos leírását szolgálja.