fotoszintézisban

A fotoszintézis a zöld növényekben, algákban és néhány baktériumban zajló biokémiai folyamat, amely fényenergia kémiai energiává alakítja, és ennek segítségével szerves molekulákat, főként cukrokat állít elő, miközben oxigént szabadít fel. A folyamat nagyrészt a kloroplasztiszokban történik, ahol a klorofill és más pigmentek elnyelik a fényt. Az általános kémiai egyenlet CO2 + H2O + fényenergia -> (CH2O)n + O2.

A fotoszintézis két fő szakaszra osztható: fényfüggő reakciók és Calvin-ciklus. A fényfüggő reakciók a thylakoid membránokban zajlanak, víz oxidációja révén O2-t szabadítanak fel, és elektronátviteli lánc segítségével ATP-t és NADPH-t állítanak elő. A fotoszisztémák II és I közreműködnek, a protongránit és a chemiosmotikus ATP-szintézis pedig energiát biztosít.

A Calvin-ciklus a stroma területén történik, és a CO2-t szerves cukrokká alakítja. A Rubisco enzim köti meg a szénatomokat, az ATP és NADPH energiáját felhasználva a redukáló lépések során három CO2-ból G3P keletkezik, amelyből glükóz vagy keményítő épülhet. A ciklus a ribulose-1,5-biszfoszfát regenerálásával zárul.

A fotoszintézis alapvető fontosságú az életre és az ökoszisztémákra: oxigént termel, és az energia növényekből származó szerves anyagokká alakításának első lépése.</analysis>