foszfodiészkötések

A foszfodiészterkötés egy olyan kémiai kötés, amely két foszfátcsoportot kapcsol össze egy oxigénatomon keresztül. Ez a kötés létfontosságú a nukleinsavak, például a DNS és az RNS szerkezetében. A nukleotidok, amelyek a nukleinsavak építőkövei, egy foszfátcsoportot, egy cukorgyűrűt és egy nitrogéntartalmú bázist tartalmaznak. Amikor a nukleotidok polimerizálódnak, a foszfátcsoport egyik oxigénatomja összekapcsolódik a következő nukleotid cukorgyűrűjének 3'-es szénatomjához. Ez a folyamat hozza létre a foszfodiészter gerincet, amely a DNS és RNS kettős spirálját vagy egyszeres szálát alkotja. A foszfodiészterkötések stabilak, de enzimek, például nukleázok képesek őket hidrolizálni, azaz felbontani. Ez a hidrolízis kulcsfontosságú a nukleinsavak anyagcseréjében, mint például a DNS replikációjában és a transzkripcióban. A foszfodiészterkötések elnevezése onnan ered, hogy a foszfátcsoport két észterkötést képez, az egyiket a cukorral, a másikat pedig a hidroxilcsoporttal.