fibrillákat

Fibrillák (singular: fibrilla) rövid, vékony szálas szerkezetek, amelyek fehérjékből vagy más makromolekulákból állnak, és a sejtekben vagy szövetekben alapvető szerkezeti elemeket képeznek. Méretük a nanometertől mikrométerig terjedhet, és gyakran több molekula összefonódásával alakul ki.

Biológiában a leggyakoribb példák közé tartoznak a kollagén fibrillák, amelyek a kötőszövetekben húzóerőt és mechanikai stabilitást adnak a szöveteknek. A sejtek belsejében találhatók a cytoskeleton fibrilláris elemei, például az aktin- és keratinfilamentumok, amelyek a sejt alakját, mozgását és belső erőátvitelét szabályozzák. A vázizomzatban a myofibrilákat felépítő fibrilláris elemek koordinálják a kontrakciót.

Növényi sejtfalakban a cellulózfibrillák a fő szerkezeti egységek, amelyek a sejtfal merevségét és a szövetek mechanikai tulajdonságait határozzák meg. Anyagtudományban fibrilláknak nevezik a szálas elemeket, amelyek lehetnek természetes vagy szintetikus polimerekből álló nanofibrillák is, például cellulóz- vagy keratinfibrillek.

A fibrilláris szerkezetek tanulmányozása fontos mind biomedicina, mind az anyagtudomány területén, mert meghatározza a szövetek és anyagok mechanikai viselkedését, és befolyásolja a gyógyítási vagy tervezési folyamatokat.