felvonások

Felvonás a drámai művek egyik alapvető tagolási egysége: egy nagyobb narratív szakasz, amely a cselekményt egy összefüggő ívben viszi előre. Egy felvonás több jelenetből állhat, és nyitja vagy zárja a dramaturgiai ívet. A felvonások közötti szünetek lehetőséget adnak a nézőknek a pihenésre és a váltások felkészítésére.

A felvonások száma műfajtól, hagyományoktól és a szerző dramaturgiai szándékától függ. A klasszikus drámákban gyakran öt felvonásos felépítés található; a tragédiákban háromtól öt felvonás között mozog a hagyomány. A komédiák és sok modern mű azonban két-három vagy akár több felvonásból is állhat.

Az opera és a musical szerkezetében a felvonások fontos ritmuskategóriát jelentenek: bizonyos zenei számok és színpadi váltások ezen tagolás köré szerveződnek, és meghatározzák az előadás ívét. Külföldi művek magyar tolmácsolásakor gyakran megőrzik az eredeti felvonásszámot, de gyakran adaptálják a hazai színházi gyakorlatnak megfelelően.

Összefoglalva a felvonás a drámai idő és tér földolgozásának alapvető eszköze, amely a narratíva ívét kijelöli, a feszültséget bontja és a színpadi cselekmény időzítését segíti.