felszívódással

Felszívódás (abszorpció) az a biológiai folyamat, amely során egy anyag átjut a beadás helyéről a véráramba vagy nyirokkeringésbe. A legfontosabb útvonal az emésztőrendszerben történik: a szájon át bevitt anyag a gyomron és főként a vékonybélen keresztül jut be a bélbolyhokon át a kapillárisokba vagy nyirokerekbe. Ezzel kezdődik a tápanyagok és sok gyógyszer hatásának elindulása.

Az átjutás mechanizmusai között a következők találhatók: passzív diffúzió, amely főként kis, lipidoldékony molekulákra jellemző; facilitált diffúzió fehérjékkel segített szállítás útján; aktív transzport energiafelhasználással és speciális transzporterek révén; valamint nagyobb vagy összetett molekulák esetén endocitózis vagy pinocitózis. A felszívódást befolyásolja a molekula oldhatósága, lipidoldhatósága, ionizációja és a környezeti pH, a bélbolyhok felszínének felületessége, és a formuláció.

A felszívódás eredménye a biohasznosítás (bioavailability): a beadott mennyiség közvetlenül vagy részben átjut a környezeti és máj általi első áthaladáson túl a rendszerbe, ahol később hasznosulhat. Nem minden felszívódó anyag ér el elegendő koncentrációt a keringésben, és időbeli mennyei különbségek is lehetnek a hatás megjelenésében.

Tényezők, amelyek módosítják a felszívódást: gyógyszerforma és oldhatóság, lipofil vagy hidrofil jelleg, ionizáció állapota, étkezés vagy ital, gyomorürítés sebessége, bél motilitása és a beadási útvonal (szájon át, transzdermálisan, inhalációval vagy rectalis út).