fényellátottsága

Fényellátottsága, vagy fényellátottság, a megadott környezetbe érkező fény mennyiségi és minőségi elérhetőségét jelenti. Olyan feltételrendszer, amely meghatározza a fotoszintetikus energia-bevitelt, a növények és más fényhasználó élőlények életfunkcióit és növekedését. A fogalom magában foglalja a fényintenzitást (például PAR, fotoszenzitív fény), a megvilágítás időtartamát (fotoperiodizmus), a spektrális összetételt és a fény eloszlását a helyszínen belül.

Környezeti kontextus szerint a fényellátottság jelentősen változik. szárazföldi élőhelyeken a lombkorona sűrűsége és a bozótkulisszák befolyásolják a talajra érkező fény mennyiségét. Víz alatti környezetben a fény erőssége mélységgel gyorsan csökken, részben a víz szennyezettsége és a törés miatt; a fényelnyelődés és szóródás miatt a fotoszintetikus aktivitás mélységfüggő.

Mérése izoláltan vagy együtt végezhető. Gyakori mutatók a PAR-értékek és lux-szint, de a spektrális összetétel is fontos lehet. Eszközök közé tartoznak fényérzékeny szenzorok, adatrögzítő egységek, luxmérők és hemispherikus fényphoto metódusok.

Következmények: a fényellátottság meghatározza a fotoszintézist, a növényi morfológiát és virágzási vagy magassági mintákat, továbbá befolyásolja az élőlények viselkedését és ökológiai kapcsolatait. Alkalmazásokban kiemelt a mezőgazdaság, erdészet és ökológiai modellezés a fény- és erőforrás-eloszlás optimális kihasználására.