exploitációk

Az exploitációk a számítógépes rendszerek sebezhetőségeinek kihasználására szolgáló eszközök és módszerek összességét jelentik. Céljuk általában olyan állapotok előidézése, amelyek lehetővé teszik a jogosulatlan hozzáférést, a jogosultságok emelését, szolgáltatásmegtagadást vagy adatok kiszivárgását. A sebezhetőség maga a szoftver vagy hardver gyengesége; az exploitáció pedig annak kihasználása, gyakran payloadokkal együtt.

Fajtái közé tartoznak a zero-day exploitációk, amelyekről a fejlesztők és a közösség még nem tud, valamint a publikus vagy ismert exploitációk, amelyekhez már készült exploitkód. Könnyen elkülöníthetők a távoli kihasználások és a helyi jogosultság-emelést célzó műveletek, valamint a kliens- és a szerveroldali támadások. További megkülönböztetést jelent a célzott támadásokhoz használt eszközök és a széles körben terjesztett exploitcsomagok léte.

Az exploitációk életciklusa általában a felfedezéssel kezdődik, ezt követi a fejlesztés és tesztelés, majd a felhasználás vagy értékesítés. A támadások lehetnek személyes célúak vagy szervezeteket érintők (például vállalati hálózatokhoz való hozzáférés). A megelőzés érdekében a szoftverek gyors patch-elése és a sérülékenységek folyamatos felmérése kulcsfontosságú.

Védelmi intézkedések közé tartozik a rendszeres patch- és konfigurációkezelés, a jogosultság elvén alapuló hozzáférés-szabályozás, hálózati szegmentálás, behatolás-észlelés és alkalmazáson belüli bizonyos korlátozások. Emellett használnak biztonsági megoldásokat, mint ASLR, DEP és sandboxing. A kutatás és a felelős közzététel etikai és jogi normák szerint történik; az engedély nélküli alkalmazás károkozó lehet.