energiahordozóként

Energiahordozóként olyan energiaformát értünk, amely energia tárolására és szállítására szolgál a termelés és a felhasználás helye között. Ezek lehetnek anyagok vagy rendszerek, amelyek energiát képesek továbbítani és később átalakítani használható energiává (áram, hő, mozgás).

Az energiahordozók nem azonosak az elsődleges energiaforrásokkal. Az elsődleges energiaforrások közvetlen energiát nyújtanak (például fosszilis tüzelőanyagok, megújuló erőforrások mint a szél és a nap), míg az energiahordozók köztes formák, amelyek energiát tárolnak és szállítanak. Gyakori energiahordozók közé tartozik az elektromos energia, hidrogén, szintetikus üzemanyagok (metanol, ammónia), bioüzemanyagok, valamint különböző infrastrukturálisan szállítható hő- vagy energiahordozók.

Az energiahordozók szerepe a modern energia- és villamosenergia-rendszerekben kulcsfontosságú: összekapcsolják a termelést és a fogyasztást, lehetővé teszik az energiastorage-t és a hosszú távú szállítást, és támogatják a dekarbonizációt olyan területeken is, ahol közvetlen electrifikáció nehézkes. Előnyei közé tartozik a magas rugalmasság és a nemzetközi kereskedelmi lehetőségek, hátrányai pedig a tárolási költségek, a konverziós hatékonyságok csökkenése és az infrastrukturális követelmények.

Gyakorlati példák a különböző energiahordozók használatára: elektromos energia hálózati energiahordozóként, hidrogén vagy szintetikus üzemanyagok közlekedésben és ipari folyamatokban, bioüzemanyagok közlekedésben és egyszerre megújuló forrásokkal támogatott energiaellátásban. A fejlesztés és a szabályozás gyakran a környezetbarát és fenntartható forrásokból származó energiára összpontosít.