energiafelhasználásként

Az energiafogyasztás az összes energia felhasználását jelenti, amelyet végfelhasználók és ipari folyamatok hajtanak végre, ideértve az energia átalakítási és szállítási rendszerekben keletkező veszteségeket is. Az energiafogyasztást általában joule-ben vagy kilowattórában mérik; gyakran használnak tonna olajegyenértéket (toe) is. Az energiafogyasztás ágazatok szerint terül el, és magában foglalja a lakossági, ipari, közlekedési és szolgáltatási szektort, valamint a termelés és szállítás veszteségeit.

Az energiafogyasztás mérése alapvető mutatója az energiaintenzitás, amely a GDP egységére jutó energiafelhasználást jelöli, és a lakosságra jutó energiafelhasználás is fontos adat. Az energiaösszetétel mutatja, milyen arányban használnak fosszilis és megújuló energiaforrásokat. Az adatokhoz gyakran az IEA, a Világbank és helyi statisztikai hivatalok nyújtanak forrásokat.

Fő hajtóerők közé tartozik a népesség- és gazdasági növekedés, a technológiai fejlődés, energiaárak és kormányzati szabályozások. Az ágazatok közti megoszlás változó: a közlekedés és az épületek gyakran jelentős energiaigényűek, míg a szolgáltatások energiaszükséglete általában stabilabb.

Politikák és intézkedések közé tartoznak az energiahatékonyságot növelő szabályozások, épület- és gépészeti előírások, megújuló energia támogatása és a keresletoldali intézkedések. Cél a végső energiafogyasztás csökkentése, a fosszilis energia iránti függés mérséklése, és a klímasemleges vagy alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé történő átállás.

Globálisan figyelhető meg a gazdasági növekedés és energiafogyasztás közötti kapcsolat változása, az energiahatékonyság javulása, és a megújulók térnyerése. Kihívások a klímaváltozás, energiaárak volatilitása és energiabiztonság fenntartása.