emlékekrl

Az emlékek a múlt eseményeinek mentális reprezentációi, melyek felidézésre és felhasználásra szolgálnak. Különböző típusokra oszthatók: explicit (tudatos) emlékek, amelyek felidézhetők szavakkal; és implicit (nem tudatos) emlékek, például készségek. Az explicit emlékeket episodikus (egyedi életesemények) és szemantikus (általános tudás) emlékekre bontjuk.

Az emlék létrejötte kódolással kezdődik, majd konszolidálódik, hogy hosszú távon tárolódjon. A hippocampus és a temporális lebenyek fontosak az episzodikus emlékekhez, a neokortex a szemantikus tudáshoz. Az érzelmeket az amygdala segíti erősíteni, ezért az érzelmileg intenzív események gyakran megmaradnak.

Az emlékek kulturális és kollektív formát is öltenek: családi történetek, közösségi emlékek és történelmi események rögzítik identitásunkat. Ugyanakkor a megidézés torzításokra hajlamos, például hamis emlékek vagy emlékek módosítása a kérdezési mód, hangulat vagy előítéletek hatására. A reminiscencia és a nosztalgia személyiséget érinti, különösen a fiatal felnőttkorban jelentkező reminiscence bump.

Az emlékek megőrzése érdekében gyakorlati módszerek léteznek: naplók, fotók, videók, archívumok; és rendszeres felidézés. Különösen oktatásban és terápiában fontos a memória támogatása és a torzítások minimalizálása.