elosztottság

Elosztottság a magyar nyelvben a mennyiség vagy erőforrások egy adott egységcsoport között való megoszlásának állapotát vagy mintázatát jelenti. A kifejezés széles körben használatos a tudományos és gyakorlati szövegekben, és arra utal, hogyan oszlik meg egy adott érték, térben vagy időben. A fogalom hangsúlyozhatja a megoszlás mértékét, illetve a minta vagy populáció összefüggéseit és rendező elvei szerint való lefutását.

A statisztikában és a valószínűség-számításban az elosztottság a véletlen változó vagy adathalmaz eloszlását írja le. Leírja, hogy az értékek hol koncentrálódnak, mennyire széles vagy szűk a terjedésük, és milyen az eloszlás alakja. A jellemzők közé tartozik a kiterjedés mérőszámai, például a terjedelem (range), a variancia és a szórás, valamint az aszimmetria (skewness) és a csúcsosság (kurtosis). Az adott eloszlás típusát gyakran eloszlásként emlegetik, például normális, egyenletes vagy exponenciális eloszlás.

Közgazdaságtudományban és a társadalomtudományokban az elosztottság arra utal, hogy a jövedelem, a vagyontárgyak vagy egyéb erőforrások hogyan oszlanak meg a népesség vagy régió között. Ez a felhasználási terület közvetlenül kapcsolódik az egyenlőtlenség és az igazságosság témáihoz. Eszközei közé tartozik a Lorenz-görbe és a Gini-index, illetve más egyenlőtlenségi mérőszámok, amelyek összegzik a koncentráció vagy diszperzió fokát.

Geográfiában és városfejlesztésben az elosztottság a népesség, a szolgáltatások vagy a földhasználat térbeli eloszlását írja le, gyakran térképes és térbeli statisztikai módszerekkel ábrázolva.