egységrendszer

Az egységrendszer egy adott mérési kontextusban használt egységek összessége és azok közötti kapcsolatok rendszere. Célja, hogy a különböző fizikai mennyiségeket egységesen és koherensen lehessen kifejezni, összehasonlítani és számításokban használni. Egy egységrendszer általában tartalmaz bázis- vagy alapegységeket, levezetett egységeket és előtagokat vagy prefixeket a méret nagyságának jelölésére.

A legfőbb példa a SI, vagy Système international d’unités, amelyet a BIPM irányít. Az SI hét alapegységet tartalmaz: a méter (m), a kilogramm (kg), a másodperc (s), az amper (A), a kelvin (K), a kandela (cd) és a mól (mol). Ezekből származtatott egységek gyakran használatosak, például a newton (N = kg·m/s²), a joule (J = N·m) vagy a watt (W = J/s). Az előtagok rendszerével pedig tizedes léptékekkel lehet kifejezni(kilogramm, decibel, mikro, nano stb.).

A SI rendszere 1960-ban jött létre, és 2019-ben átdolgozták a definícióit úgy, hogy a mértékegységek a fundamentális állandókhoz legyenek viszonyítva. Például a metrikus hossz definíciója a fénysebességhez kapcsolódik, a kilogramm pedig a Planck-állandóhoz kötődik. Ezzel a koherencia és a stabilitás fokozódik.

Más egységrendszerek is léteznek, például a CGS-rendszer vagy az imperial rendszer, amelyeket bizonyos tudományos területeken vagy regionális hagyományok alapján továbbra is használnak. Magyarországon az SI az általánosan alkalmazott mértékegységrendszer mind a közoktatásban, mind a tudományos és gazdasági életben.