egységállamról

Az egységállam olyan államforma, amelyben a hatalom központilag összpontosul egyetlen kormányzatnál. A központi kormányzat a törvényhozó és a végrehajtó hatalmat is meghatározza, és a helyi közigazgatási egységek feladat- és hatáskörét általában központi jogszabályokkal vagy alaptörvénnyel határozza meg.

Az egységállamok gyakran adnak bizonyos jellegű helyi autonómiát vagy decentralizációt, de a döntési jogkörök végső soron a központi kormány kezében maradnak. A rendszer lehet centralizált, ahol a központ teljes mértékben meghatározza a helyi politikát, vagy decentralizált/devolúciós változat, amelyben a helyi hatóságok szélesebb körű hatáskört kaptak a központtól; ezt a hatáskör-átadást általában alkotmánnyal vagy törvényekkel rögzítik.

Az egységállamok példái közé tartozik Franciaország, Japán és Magyarország; Spanyolország és az Egyesült Királyság például olyan rendszert mutat, ahol a központi hatalom megőrizte a jogi felhatalmazást, de jelentős regionális autonómiát biztosított. Kínában szintén egységállami keretekben uralkodnak a központi döntéshozó szervek, miközben a tartományokkal együttműködve végzik a közigazgatást.

Előnyök közé sorolható a jogszabályok egységessége és a hatékony döntéshozatal egy központi keretben, ami különösen egyszerűsítheti a politikai és jogi környezetet. Hátrányai lehetnek a regionális különbségek mérséklésének nehézsége és a helyi érdekek kevésbé középpontba kerülése.