drágulás

Drágulás egy gazdaság általános árszínvonalának növekedését jelenti egy adott időszakon belül. Ennek következtében a vásárlóerő gyengül, mert ugyanannyi pénzért kevesebb termék és szolgáltatás érhető el. A kifejezés gyakran az infláció jelenségével összefüggésben használatos, bár technikai értelemben az infláció a hosszabb távú árszínvonalemelkedést jelenti.

Mérés: A leggyakoribb mutató a fogyasztói árindex (CPI), illetve az európai uniós harmonizált fogyasztói árindex (HICP). A szakértők gyakran különbséget tesznek általános infláció és egyes szektorokra jellemző árak emelkedése között, valamint figyelembe veszik a maginflációt, amely a volatilis elemeket kizárja.

Okai: Kereslet-pull infláció akkor alakul ki, amikor a gazdaság túl gyorsan bővül és erőteljes kereslet hajtja fel az árszínvonalat. Költségoldali tényezők, például energia- vagy nyersanyagárak növekedése, bérköltség és adóterhek is hozzájárulhatnak. Továbbá a vállalati árak és fizetések közötti spirál, illetve az árfolyamváltozások is okozhatnak drágulást.

Hatások és válaszok: Drágulás csökkenti a reáljövedelmet és befolyásolja a megtakarítási hajlandóságot, bizonytalanságot okoz és módosíthatja a beruházási döntéseket. A gazdaságpolitika gyakran a monetáris eszközök mellett fiskális és strukturális reformákat is alkalmaz a price stability elérésére, például kamatláb-szabályozás vagy kínálati oldal támogatása révén.