condenzálódik

Kondenzálódás (condenzálódik) a halmazállapot-változás olyan formája, amely során egy anyag gázból folyadékká (gyakrabban) vagy ritkábban szilárddá válik. Ezt általában hőmérséklet-csökkenés vagy nyomás-növekedés idézi elő: a gőz részecskéi lelassulnak, összetapadnak és folyadékcseppeket vagy kristályokat képeznek. A folyamat során felszabadulhat a latens kondenzációs hő, amely a környezet hőmérsékletének enyhe emelkedését okozhatja.

Fizikai kondenzáció és természeti jelenségek közé tartozik a vízgőz gázból való folyadékká válása, például a harmat és a köd képződése, illetve a felhők kialakulása. A levegőben lévő vízgőz kondenzálódik aeroszol részecskéken (nukleálás), amely elősegíti a mikroszkopikus cseppek létrejöttét.

Kondenzációs reakciók a kémiai szakterületen olyan reakciók, ahol két vagy több molekula összekapcsolódik úgy, hogy közben egy kisebb molekula kilép. Gyakori példák között szerepel észter-, amid- vagy polimerképződés, ahol a kiinduló molekulák egyesülnek, és víz vagy metanol vagy más kis molekula távozik.

Fontos szempontok közé tartozik a hőmérséklet, a nyomás és a páratartalom hatása, amelyek befolyásolják a kondenzáció mértékét és a keletkező fázisokat, legyen szó természeti jelenségekről vagy ipari kondenzációs folyamatokról.