cinkbevonattal

A cinkbevonat olyan védőréteg, amely vasból vagy acélból készült alkatrészek felületére kerül. A cinkréteg korrózióval szembeni védelmet nyújt azzal, hogy a bevonat alatt lévő fém rész katódos védelmet kap, és egyben fizikai barrierként is védi a felületet. Ennek eredményeként a cinkbevonat hosszabb élettartamot biztosít vas- és acélalkatrészek számára, különösen oxidációt okozó környezetben.

Leggyakoribb eljárások közé tartozik a forró cinkbevonatolás (hot-dip galvanizálás), ahol az alkatrészt forró cinkfürdőbe merítik, így vastag és egyenletes réteg keletkezik. Elektrolitikus galvanizálás (electrogalvanizálás) során elektromos áram hatására kerül a cink a felületre. Sherardizálás a zinkport diffúziós beépítését jelenti a felület közelébe, amely magasabb kopásállóságú bevonatot ad. Ritkán Zn-Al ötvözetbevont bevonatok is használatosak különleges körülmények között.

Az alkalmazások sokrétűek: építőipari acélszerkezetek, csövek, sínek, tető- és burkolóelemek, autóipari karosszériaelemek, hardverek (például csavarok és szegecsek). Előnyei közé tartozik a hosszú élettartam, viszonylag alacsony költség és az utókezelés lehetősége (festés vagy más bevonat felvitele). Hátrányként megjegyzik, hogy mechanikai sérülés esetén a bevonat megsérült területére gyorsabban indulhat a korrózió, és a hatékonyságát befolyásolja a környezet sótartalma és hőmérséklete. Összességében a cinkbevonat széles körben alkalmazott, megbízható korrózióvédelmi megoldás vas- és acélszerkezetek számára.