bányaipar

Bányaipar (a bányászati ipar) a gazdaság azon ága, amely a nyersanyagok feltárásától a kiaknázáson át a feldolgozásig és értékesítésig terjed. A tevékenység magában foglalja a geológiai feltárást, a felszíni és mélyművelésű bányászatot, a nyersanyagok előkészítését, szállítását és kereskedelmét, valamint a kapcsolódó szolgáltatásokat.

Az ércek és ásványi anyagok köre sokféle lehet: ércek (vas, réz, arany), nemfémes ásványok (gipsz, mész), építőanyagok (kőzetek, homok, kavics) és fosszilis energiahordozók (szén, lignit). A termékek közvetlenül vagy feldolgozás után kerülnek piacra, ipari és építési felhasználásra, illetve exportálhatók. A bányai tevékenység gyakran magában foglalja a geotechnikai tervezést, robbantást és a nyersanyagok szállítását.

Gazdasági szempontból az ágazat alapvető szerepet játszik: nyersanyagokat biztosít a feldolgozóiparnak, hozzájárul a külföldi kereskedelemhez és munkahelyeket teremt.

Technológiája magában foglalja a kitermeléshez szükséges mechanikus és robbantásos módszereket, a szenzoros és automatizált rendszereket, a nyersanyagok feldolgozását és a területek energiahatékonyságának növelését. A bányaipar szigorú környezetvédelmi, munka- és tűzvédelmi előírásokat követel meg, és a legtöbb országban kötelező a terület rekultivációja a tevékenység befejezése után.

Jelenleg a szektor a digitalizáció és az automatizáció felé halad, a fenntarthatóság, a vízgazdálkodás és a hulladékkezelés kiemelt szempontokká válik. A szabályozói környezet és a gazdasági ciklusok jelentősen befolyásolják a beruházások mértékét és a hosszú távú kilátásokat.