burgonyabogár

A burgonyabogár (Leptinotarsa decemlineata) a burgonya és más Solanaceae növények jelentős kártevője, amely világszerte különösen nagy gazdasági kárt okozhat burgonyatermesztésben. Kifejlett példányai 7–12 milliméter hosszúak, sárgás-narancssárga testűek, és jellegzetes fekete csíkok futnak a szárnyfedőin. Lárváik szintén narancsszínűek, fekete fejűek, alig fejlettebbek, mint a kifejlett bogarak, és nagy mennyiségben képesek leveleket lerágni.

Életciklusa a meleg időszakban zajlik: a levél alatti felszínre rakott tojásokból 4 fejlődési stádiumú lárva liszésszínű vagy narancssárga testtel bújik elő. A lárvák a talajban fejlődnek tovább vagy a talaj közelében bábozódnak, majd a kifejlett bogár visszatér a növényekre, és a tél beálltáig tojásból kifejlődött egyedekként működnek. A kifejlett bogarak gyakran áttelelnek a talajban vagy növényi törmelék között.

Elterjedése és gazdasági jelentősége: őshonos Észak-Amerikában, később behurcolták Európába és máshol is feltehetően megjelent a világ különböző részein. A burgonyabogár elsősorban burgonyaültetvényekben okoz súlyos levélpusztulást, ami a terméshozamot és a minőséget jelentősen befolyásolhatja. Hálózatosan fejleszt ki ellenállást több rovarirtó szerrel, ezért fontos az integrált növényvédelmi megközelítés.

Védekezés: az IPM alapelvei szerint monitorozásra és rendszeres szemlére van szükség, a levél alatti tojásokat és lárvákat számlálva, illetve a kultúra-rotációval és módosított permetezés váltogatásával. Biológiai védekezésben alkalmazható Bt-tenebrionis alapú készítmények, valamint természetes ellenségek (predátorok, parazitoidok) támogatása. Szintetikus rovarölőszerek használata esetén a hatóanyag-kategóriák váltogatása és figyelembe vétele javasolt a rezisztencia megelőzése érdekében.