bizonyításban

Bizonyításban a bizonyítás szó helyzetfoglaló formája, amely a helyes nyelvtanban a -ban/-ben képzőt kapó határozó helye a mondatban. A bizonyítás jelentése: igazolás, bizonyítás, megmutatás vagy logikai levezetés. A -ban toldalék jelzi a helyszínt vagy a kontextust, így a bizonyításban azt jelenti: a bizonyítás tartalmában, a levezetés során vagy a bizonyítás belsejében. Gyakran használják matematikai, logikai és érvelési szövegekben, hogy a levezetés egyes elemeire utaljanak.

A matematikai és logikai szövegekben a bizonyításban gyakorta található olyan kifejezés, amely a bizonyítás folyamán előforduló lépéseket, állításokat vagy segédelemeket említi. Például: „A tétel bizonyításában az indukciós lépésre támaszkodunk.” vagy „A bizonyításban szereplő lemma bizonyítja a tételek összefüggését.” Másik gyakori formája: „A bizonyításban felhasznált bizonyítási eszközök...” Ezek a mondatok arra utalnak, hogy a szóval jelölt részen belül zajlik a levezetés.

Más területeken a bizonyítás szó általánosabb értelemben használható, például érvelési vagy jogi kontextusban is, ahol a bizonyítás a bizonyítékokra vagy érvekre utal. Ilyenkor a „bizonyításban” kifejezés ritkábban áll önállóan, inkább a kontextus részeként jelenik meg: „a bizonyításban található érvek” vagy „a bizonyításban felhasznált adatok.” Összességében a bizonyításban a nyelvi kontextustól függően a bizonyítás belsejére, annak elemeire és a levezetés folyamatára utaló kifejezés.