beszédprodukcióban

Beszédprodukcióban a gondolatból hangzó beszéd megteremtése zajlik. A folyamat több szinten zajlik: szemantikai és grammatikai tervezés, fonológiai encódolás, majd motoros programok összeállítása és artikulációs kivitelezés. A rendszer kölcsönhatásban áll a légzéssel, hangképzéssel és a beszédkoordinációval.

Elméleti keretek között a beszédprodukciót gyakran több alrendszer interakciójaként írják le. A Levelt-féle modell a tervezést (conceptualization, formulation) és a végrehajtást (articulation) különíti el, monitorozó hurokkal és visszacsatolással.

A motoros szintek között a légzés, hangképzés és artikuláció, valamint a nyelv, ajak és fogak koordinált mozgásai játszanak szerepet. A coartikuláció jelensége a hangok közötti átmeneteket befolyásolja.

Fejlődésben a gyermekek a babblingtól a lexikon bővítéséig haladva tanulják meg a fonotaktikát és fonológiát, miközben a szemantikai-szintű tervezés kialakul. A nyelvtanulás és a beszédkészség fejlesztése szorosan összefonódik a motoros készségek fejlődésével.

Klinikailag a beszédprodukcióhoz kapcsolódó zavarokat vizsgálják és kezelik, például dadogást (disfluencia), beszédprodukciós apraxia, dysarthriát. Ezek eltérő etiológiai hátterűek lehetnek, és differenciált terápiát igényelnek.

Módszertan: kísérleti feladatok, beszédhibák elemzése, elektromiográfia (EMG), kinematikai mérések és neuroimaging (fMRI, EEG), valamint számítógépes modellek. Ezek segítik megérteni a tervezés és a végrehajtás közötti kapcsolatrendszert.