balesetveszélyt

A balesetveszély, vagy balesetveszélyt jelentő környezet és tevékenység, a potenciális okokat és feltételeket foglalja magába, amelyek révén sérülés, anyagi kár vagy környezeti kár válhat ki. A kifejezés a mindennapi és munkavédelmi szövegekben azokat a körülményeket jelöli, amelyek fennállása esetén magasabb valószínűséggel következhet be baleset vagy súlyos esemény. A balesetveszélyt a gyakorlatban gyakran megkülönböztetik a tényleges balesettől: előbbi a potenciált, utóbbi a már bekövetkezett eseményt jelenti.

A balesetveszélyt több tényező is létrehozhatja. Környezeti tényezők közé tartozik például a csúszós felületek, rossz megvilágítás vagy zajos, zsúfolt munkakörnyezet. Emberi tényezők között szerepelhet a fáradtság, figyelemelterelés, hiányos képzés vagy időnyomás okozta sietés. Műszaki tényezők lehetnek a meghibásodott vagy hibás gépek, hiányos védőberendezések, vagy elavult technológia. Szervezeti tényezők pedig a nem megfelelő gyakorlatok, szabályok be nem tartása, vagy a kockázatértékelés hiánya.

A balesetveszély kezelése középpontjában a kockázatértékelés áll, amely során azonosítják a veszélyeket, értékelik a kockázatokat, és meghatározzák a megelőző intézkedéseket. A kockázatcsökkentés hierarchiája – elimináció, helyettesítés, mérnöki védelmek, adminisztratív intézkedések és személyi védőfelszerelés – segít priorizálni a beavatkozásokat. A megelőzéshez tartozik a munkavédelmi képzés, a biztonsági jelzések és rend, a rendszeres karbantartás, a megfelelő munkaszervezés és a jelzett, jelentett kockázatok gyors kezelése. A balesetveszély csökkentése mind a jogi, mind a szervezeti felelősség része, és a biztonságos munkakörnyezet alapvető eleme.