atomszerkezetben

Az atomszerkezet az atom belső felépítésével foglalkozik, amely meghatározza az anyag kémiai és fizikai tulajdonságait. Egy atom központi része az atommag, amely protonokból és neutronokból áll, azaz nucleonokból. A protonok pozitív töltésűek, a neutronok töltés nélküliek. Az erős kölcsönhatás tartja össze a mag részecskéit, és a mag tömege nagyrészt is a nucleonokból származik. A mag töltését a protonok száma, Z, adja meg; ez az azonosító szám határozza meg az elemet és gyakran a kémiai tulajdonságokat is. A neutronok száma, N, hozzájárul a stabilitáshoz és az izotópok sokféleségéhez. Az izotópok különböző neutron-számmal rendelkeznek, így tömegeik és gyakran stabilitásuk is eltér.

Az atom körül elektronok találhatók, akik a pozitív maghoz vonzódva alkotják az elektronfelhőt. Az elektronokra jellemző energiaszintek kvantáltak, ezért az elektronok meghatározott felhőként oszlanak el a térben. Az elektronkonfiguráció meghatározza az adott atom kémiai viselkedését, a kötődési képességet és a molekulák felépítését. A külső elektronok döntő szerepet játszanak a kémiai kötések kialakulásában.

A modern atomelmélet kvantummechanikai alapokon nyugszik; az elektronok eloszlását a Schrödinger-egyenlet megoldásai írják le. A korábbi modellek közé tartozik Rutherford magmodellje és Bohr hidrogénmodellje, amelyeknek a kvantált energiaszintek szerepe volt.