asztrofizikában

Az asztrofizika a fizika törvényeit alkalmazza az égitestek és a világegyetem jelenségeinek megértésére. A diszciplina ötvözi elméleti modelleket és megfigyeléseket: a megfigyelés adatai alapján tesz hipotéziseket, amelyeket számítógépes szimulációkkal és analitikus módszerekkel vizsgál. A cél az, hogy feltárja a csillagok, bolygók, galaxisok és a kozmikus háttér fizikáját, valamint megértse az univerzum történetét és jövőjét.

Fő területek közé tartozik a sztárfizika (csillagok keletkezése, szerkezete, evolúciója), a kozmológia (világegyetem tágulásának és összetételének vizsgálata), a galaktika és extragalaktika (galaxisok és nagy léptékű struktúrák fizikája), a bolygókutatás és exobolygók, továbbá a nagyenergiás asztrofizika (röntgensugárzás, gamma-sugárzás, kozmikus részecskék).

Módszertan: megfigyelések széles spektrumban, az elektromágneses spektrum minden tartományában; spektroszkópia, fotometria és asztrometria; valamint gravitációs hullámok detektálása. Instrumentációhoz tartoznak földi teleszkópok és űrtávcsövek, például a Hubble és a James Webb űrtávcsövek, valamint röntgen- és rádiótávcsövek, továbbá a LIGO/Virgo detektorok a gravitációs hullámokat figyelik. A számítógépes szimulációk és adatfeldolgozás kulcsfontosságúak.

A kutatás nemcsak az univerzum megismerését szolgálja, hanem technológiai fejlesztéseket is előidéz, és hozzájárul a kozmológiai kérdések tisztázásához, például a sötét anyag és sötét energia természetének feltárásához, a csillag- és bolygóközpontú folyamatok jobb megértéséhez.