anyagmennyiségét

Az anyagmennyiség az a fizikai mennyiség, amely megadja, hány elemi entitás található egy rendszerben. Ide tartozhatnak atomok, molekulák, ionok vagy formulaegységek. Ennek a mennyiségnek a jele n, és az SI egysége a mol.

Az SI egységét a molnak nevezik, amelyet úgy definiálnak, hogy egy mol anyag NA darab elemi entitásból áll. Az Avogadro-állandó NA pontosan 6,02214076×10^23 per mol. Ezzel a meghatározással a mole az alapmennyiség, amely megközelítőleg ugyanannyi részecskét tartalmaz minden molekula esetén, függetlenül attól, hogy konkrét részecskékről van-e szó.

Az anyagmennyiség és a tömeg között alapvető kapcsolattal áll fenn a moly tömegében: m = n · M, ahol M a moláris tömeg (g/mol). Így n = m / M. Például egy 18,015 g vizet tekintve, amelynek moláris tömege körülbelül 18,015 g/mol, körülbelül 1 mol víz keletkezik.

A kémiai reakciók leírásakor az anyagmennyiséget gyakran a n jelöli, és a reakcióegyenletek kiegyensúlyozásánál a molok arányát használják. A koncentráció kiszámításához a c = n/V formát használják, ahol V a térfogat. Gázok esetén az állapot- és egyensúlyi összefüggések PV = nRT alapján kapcsolják az anyagmennyiséget a nyomáshoz, hőmérséklethez és térfogathoz, és standard gázsúly esetén 1 mol ideális gáz térfogata 22,414 liter.

Összességében az anyagmennyiség olyan alapmennyiség, amely a részecskeszám szerinti mennyiségek összehasonlítását és a kémiai reakciók számítását teszi lehetővé.