alanyiságban

Alanyiságban egy nyelvtani kifejezés, amely az alanyiság (alany szerep) állapotát vagy annak betöltését jelöli. Az alanyiság a mondatban olyan részt vagy kifejezést foglal magába, amely általában a cselekvés végző személyét vagy entitását adja meg, tehát az adott mondat alanya lehet. Az alanyiságban tehát a mondatban az a névszó vagy névmás kerül, amely az ige cselekvését vagy állapotát maga felhasználóként végrehajtóként vagy kezdeményezőként tölti be.

A koncepció gyakran az igei mondattípusok és a mondatrész-szerepek vizsgálatakor kerül elő. Az alanyiság szemben állhat például a tárgyszerű vagy kiegészítő szerepekkel, és a nyelvtanokban gyakran az alany a mondat alapszerepe, amely meghatározza a szóval járó ige ragozását vagy a mondat eleji elrendezését. A logikai (mit vagy ki) és a grammatikai (melyik névszó tölti be az alany szerepét) fogalmak gyakran eltérnek, különösen többnyelvű vagy passzív szerkezetek esetén.

Magyar nyelvben az alany gyakran a mondat szabad szókészletében jelen van, és a fő ige előtt vagy után álló névszó vagy névmás tölti be ezt a szerepet. Gyakran megkérdezve: Ki vagy mi végzi az cselekvést? A válasz adja meg az alanyiságban lévő kifejezést. Az alanyiságban álló kifejezések lehetnek határozott vagy határozatlan alakú alanyok, és előfordulhatnak személyes vagy felszólító formában is, a mondat kontextusától függően.

Korszakközi összevetésben az alanyiság a különböző nyelvekben eltérő formában valósul meg: egyes nyelvek a névutak vagy esetek használatával jelölik az alanyt, míg mások a szavak szórendi helyével vagy a jelzők viselkedésével határozzák meg a szerepet. Az alanyiságban betöltött szerep alapvető, de gyakran összetett a nyelvi struktúrákban és a mondatszintézisben.