agyagok

Agyagok a finom szemcsés, főként phylloszilikát ásványokból álló csoport, rétegzett szerkezetűek és víztartalmuk van. Nedves állapotban képlékenyek és formázhatók, kiégetés után pedig szilárd, ellenálló anyaggá válnak. Gyakori összetevők a talajokban és üledékes kőzetekben, és számos ipari alkalmazásuk van, például kerámiák, téglák, cement gyártása és fúrási folyadékok készítése során.

A legfontosabb agyagtípusok közé tartozik a kaolinit, illit és montmorillonit (smektitek), valamint a chlorit és ezek keverékei. A rétegstruktúra és a víztartalom határozza meg tulajdonságaikat: a montmorillonit duzzadható és vízfelvételre képes, míg a kaolinit általában nem duzzad. A természetben gyakran kevert formában fordulnak elő; primer agyagok a kiemelés helyszínén képződnek, a szekunder agyagok pedig szállítás és lerakódás révén alakulnak ki.

Agyagokat nedvesen alakítják, majd szárítják és kiégetik, ami kerámiáknak, porcelánoknak és téglaépítésnek ad formát és szilárdságot. Emellett a cementgyártásban adalékanyagnak használják, továbbá fúrási folyadékokban sűrítő- és stabilizáló anyagként alkalmazzák. A bentonit, amely montmorillonit-alapú, különleges tulajdonságai miatt gyakran kiemelt példája az agyagok ipari felhasználásának.

Környezeti és egészségügyi szempontok: a finom részecskék belégzése egészségügyi kockázatot jelenthet, ezért a bányászatban és feldolgozásban porvédelmi intézkedéseket alkalmaznak. Környezetben az agyagásványok oldata és részecskéinek mobilitása befolyásolhatja a talajt és a vízminőséget.