Többpártrendszer

többpártrendszer olyan politikai rendszer, amelyben három vagy több jelentős politikai párt veselkedik a hatalomért, és azok közül egyik sem tud gyakran abszolút parlamenti többséget szerezni. A kormányzás jellemző módja ilyenkor koalíciós vagy kisebbségi kormányokkal történik, miközben a parlamentben a többség gyakran a több párt közötti megállapodások révén alakul ki. A többpártrendszer ellentétben áll a kétpártrendszerrel, amelyben két párt dominálhatja a politikai életet.

Az ilyen rendszer kialakulását részben a választási rendszer befolyásolja: arányos vagy kevert választási rendszerek többszörös párt részvételét és szélesebb képviseletet tesznek lehetővé, míg a körzetalapú, egyéni választókerületes rendszerek gyakrabban kedveznek a két nagy pártnak. Emellett a társadalmi és gazdasági megosztottság, a pártok közötti összefonódások és a történelmi konstelláció is hozzájárul a többpártrendszer stabilitásához vagy instabilitásához.

Előnyei közé tartozik a szélesebb demokratikus képviselet és a politikai programok sokszínűsége, ami bevonja különböző csoportokat. Hátránya lehet a koalíciók koordinálásának nehézsége és a gyakori politikai kompromisszumok miatti kiszámíthatatlanság, vagy hosszabb kormányzati bizonytalanság. A stabilitás gyakran a koalíciós megegyezések jogi és intézményi kereteitől, a pártok közötti fegyelmezéstől és a választási szabályoktól függ.

Jó példák a multipártrendszerre olyan országok, mint Németország, Svédország, Hollandia, Izrael és India, ahol gyakran koalíciós kormányok alakulnak.

Összegzés: a többpártrendszer a demokratikus képviselet kiterjedését jelenti, de a kormányzás gyakran kompromisszumokra és stabil intézményi mechanizmusokra támaszkodik.