Területhatárok

Területhatárok olyan vonalak, amelyek két jogi entitás területét elválasztják. Ezek lehetnek nemzetállamok közötti határok, regionális vagy helyi közigazgatási egységek közötti elhatárolások, vagy országon belüli területi keretek. A határ lehet természetes eredetű (folyó, hegylánc) vagy mesterségesen meghatározott, például geodéziai pontokkal kijelölt vonal. A területhatárok a szuverenitás és a joghatóság meghatározó eszközei, ugyanakkor befolyásolják a határmenti közösségek élete és a gazdasági kapcsolatok szervezését is.

A határ meghatározása és kijelölése több lépésben történik: a delimitation (határmegállapítás) során jogi szempontból rögzítik a határ helyét; a demarcation (határkijelölés) pedig a vonal terepen történő tényleges kijelölését jelenti, jelzőpontok, mérőoszlopok vagy más jelzések felállításával. Nemzetközi határok esetén ezeket a folyamatokat szerződések, egyezmények és nemzetközi jog szabályozza; viták esetén pedig tárgyalások, közvetítés, választottbíróság vagy nemzetközi bíróság hozhat döntést.

Modern példák közé tartozik az Európai Unió schengeni térségének belső határai, amelyek a szabad mozgás miatt általában nem igényelnek rendszeres ellenőrzést, míg a külső határok továbbra is szigorúbb ellenőrzés alatt állnak. A területhatárok tanulmányozása a földrajz, a közigazgatás és a nemzetközi jog kölcsönhatásában zajlik.