Talajvízszintemelkedés

Talajvízszintemelkedés a talajvíz szintjének felszíni rétegekhez közelítését jelenti, vagyis a vízszint emelkedését a talaj felső részében. Ennek hatására a talaj vízborítottsága nőhet, a levegőellátottság romolhat, és vízzel telítődik a gyökérzóna, ami különösen érzékeny területeken okozhat problémákat.

Oka lehet természetes és emberi tényezők összjátéka. Természetes okok közé tartozik a gyakori vagy hosszan tartó esőzés, a talajban lévő magas utánpótlás és rétegzett kőzeteknél a feláramló talajvíz. Emberi tényezők közé tartozik a vízelvezetés elzáródása vagy rossz karbantartása, a megváltozott vízgyűjtési adottságok, valamint a belvízzel és alacsonyan fekvő területek művelésével kapcsolatos problémák.

Hatások: mezőgazdaságban vízállás a növények gyökérzónájában, oxigénhiány, gyökérkárosodás, hozamcsökkenés; a talaj szerkezete romlik, repedések jelenhetnek meg, és fokozódik a víz- és sósodási probléma. Infrastruktúrára nézve fennáll a pincei és alapozási rendszerek víz alá kerülésének és megrongálódásának kockázata; élőhelyek és ökoszisztéma is érintett lehet.

Mérése és nyomon követése: talajvíz-szintet mérő kútokkal vagy piezométerekkel rendszeresen nyomon követik a szintet; adatokból hidrográfiát és kockázati térképeket készítenek, a felmért görbéket időben értelmezik és a belvíz-veszélyt előre jelzik.

Kezelés és megfontolandó intézkedések: karbantartott és megfelelően méretezett vízelvezető rendszerek kiépítése és üzemeltetése; szükség esetén kontrollált drainázs és vízlevezetés; mezőgazdasági gyakorlatokhoz igazított növényválasztás és talajjavítás; területrendezési és vízgazdálkodási tervek a tartós talajvízszint-emelkedés megelőzésére.