Ténydefiníció

Ténydefiníció egy kifejezés a filozófiában és szemantikában, amely egy fogalom tartalmát olyan tényszerű feltételrendszerrel írja le, amely a világ valós állapotaihoz kötött. A szó szerinti értelemben a tényekhez való viszony jelenti azt az alapot, amelyre a definíció igazságfelfogása épül, nem kizárólag a nyelvi használatot veszi figyelembe.

Jellemző rá, hogy a fogalom referenciáját empirikus vagy valós állapotokra utaló kritériumok mentén próbálja körülírni. Ez megkülönbözteti a lexikális definíciótól (amelyet például szótárak rögzítenek) és a stipulatív definíciótól (amelyet közösségi megállapodás alapján fogadnak el). A ténydefiníció tehát a világ állapotaival és a kijelentések igazságfeltételeivel hozza kapcsolatba a fogalmat.

Előnye, hogy szoros kapcsolatot teremt a fogalom és a valóság között, elősegíti az érvelés tartalmi tisztaságát és az ellenőrizhetőséget. Korlátai közé tartozik, hogy a tények idővel változhatnak, különösen tudományos vagy társadalmi kontextusban, és a definíciók gyakran viták és kontextusfüggés tárgyai lehetnek.

Példák lehetnek olyan fogalmak, amelyeknek ténydefiníciója világos és replikálható feltételeket ad meg, például egy objektumrak leírása vagy egy jelenség közvetlen észlelhető kritériumai. A ténydefiníciókat gyakran használják szakirodalomban és enciklopédikus írásokban a fogalmak tisztázására és a fogalmi viták rendezésére.