Szétszóródás

Szétszóródás, vagy dispersal, a térben történő eloszlást jelenti: kiindulási helytől való eltávolodást és új helyek felé való terjedést, amely lehet fizikai részecskékre, hullámokra, illetve élőlényekre alkalmazható. A fogalom különböző tudományágakban eltérő részleteket hangsúlyoz.

Fizikai szétszóródás alatt olyan kölcsönhatásokat értenek, amelyek során részecskék vagy hullámok a közeggel vagy mezőkkel kölcsönhatva irányt, momentumot és gyakran energiát változtatnak. Az eloszlás gyakran elgörbül a szóródási keresztmetszet alapján. Például a fény légkörbeli szóródása adja a kék eget, és a részecskefizikában elasticus vagy inelasticus szóródások ismertek különböző energiák mellett.

Ökológiai szétszóródás alatt az egyedek vagy magvak a születési helyükről kiindulva új populációkba kerülnek. Mechanizmusai lehetnek aktívak (az egyed saját mozgása) vagy passzívak (szél, víz, állat vagy ember közvetítése). A diszperziós mintázatot gyakran diszperziós kernel írja le, amely a távolság függvényében adja meg a feltehetőségeket. A szétszóródás meghatározza a gene flow-t, a populációk fragmentációval szembeni alkalmazkodását és a metapopulációk dinamikáit. Okozó tényezők közé tartozik a környezet minősége, élőhelyek mozaikossága és az időjárás.

A kifejezés tehát alapvetően a térbeli eloszlás különböző formáira utal, amelyet a kontextus szerint érdemes pontosítani.