Szénatom

Szénatom a periódusos rendszer 6. töltésszámmal rendelkező kémiai elem atomja. A magban 6 protont találunk, a neutronok száma az izotóptól függ (leggyakoribb a 6 neutronos változat). Semleges állapotban 6 elektron kering a külső elektronhéjakon; elektronkonfigurációja 1s2 2s2 2p2. Külső héján négy valens elektron található, ezért a szén tetravalens, képes négy kovalens kötést kialakítani, ami lehetővé teszi a bonyolult szénalapú vegyületek széles körét, köztük minden élő anyag organikus molekuláinak gerincét.

Az szén nagy szerepet játszik az allotrópiákban. A legismertebbek közé tartozik a gyémánt (sp3-hibridizációs hálózat, háromdimenzionális kemény szerkezet), a grafit (réteges, sp2-kötéseken alapuló, gyenge van der Waals kötéssel összetartott rétegek) és a grafén (egyetlen grafénréteg, kiváló elektromos vezetőképesség és mechanikai tulajdonságok). Továbbá ismert a fullerének C60 típusú görbült molekulákkal és az amorf szén különböző formáival.

Izotópjai közül a természetben dominálnak a szén-12 és szén-13, míg a szén-14 radiokarbonizációját használják kormeghatározási módszerekben. A földkéregben általában szerves és szervetlen kötésben fordul elő; a természetes szén- és szénvegyületek jelentik a bioszféra és az élő rendszerek alapját, és a szén az organikus kémia középpontja, valamint sok ipari anyag kiindulópontja. A szén az élet, a bioszféra és a modern technika alapköve.