Parazitizmusban

Parazitizmus olyan biológiai kölcsönhatás, amelyben egy élőlény, a parazita, tápanyagokat és erőforrásokat szerez a gazdaszervezetből, gyakran a gazda egészsége vagy szaporodási sikerének rovására. A parazita a gazdával szoros életközösségben él, de nem feltétlen öl meg a gazdát; célja a túlélés és a szaporodás, gyakran úgy, hogy közben a gazda teljesítményét vagy életképességét gyengíti. A parazitizmust megkülönböztetik más kölcsönhatásoktól, például a mutualizmustól vagy a predációtól.

Formái közé tartozik az endoparazitizmus, amikor a parazita a gazda testében él (például férgek, protozoák), és az exoparazitizmus, amikor a gazda külsején él (például külsősködők: bolhák, tetvek). Ezek lehetnek mikroszkopikusak vagy makroszkopikusak. A kölcsönhatás gyakran több gazdaszervezetet érintő életciklusokat is magában foglal.

Az átviteli módok szerint a parazitizmus lehet közvetlen, amikor a fertőzés közvetlenül a gazdát éri, vagy közvetítő vektorok révén (például szúnyogok, bolhák). Néhány parazita több gazdaszervezetet igényel az egész életciklushoz. Példák: Plasmodium spp. által okozott malária, amelyet Anopheles szúnyogok terjesztenek; Giardia lamblia által okozott giardiasis; valamint különböző fonál- és cestoda-paraziták.

Hatások és jelentőség: a parazitizmus jelentős terhet ró a gazdákra a betegségek, energia- és tápanyag-elszívás miatt, és befolyásolja az ökológiai kapcsolatok alakulását, valamint az evolúciós folyamatokat. A paraziták evolúciós stratégiái közé tartozik a gazda immunrendszer megkerülése, a reprodukciós technikák finomhangolása és az átvitelt növelő életciklusok. A megelőzés és kezelés fontos része az orvosi, állategészségügyi és mezőgazdasági gyakorlatoknak.