Parazitizmus

Parazitizmus a szimbiózis egyik formája, amelyben egy élőlény, a parazita, a gazdán él, és előnyt kovácsol a gazda költségére. A gazda fitnessze gyakran csökken, de a hatás mértéke változó; a kapcsolat lehet tartós vagy átmeneti, és kártételének mértéke is különbözik.

Elhelyezkedés szerint lehet endoparazita, amely a gazdaszervezet belsejében él, például vérben vagy szövetekben, és lehet ektoparazita, amely a gazda felszínén vagy annak felületén él. Függőség szerint megkülönböztetünk obligát parazitizmust és fakultatív parazitizmust; életmód szerint lehet permanens vagy időleges; gazdafajokra specializált vagy általános parazita. Az életciklus gyakran összetett, és több gazdát vagy közvetítőt igényel, így például vektort vesz igénybe a terjedés.

Példák és hatások szerint a parazitizmus sok formát ölthet. Emberi paraziták közé tartozik például a Plasmodium spp. (malária okozója), Giardia lamblia vagy Taenia spp. (bélben élő férgek); külső paraziták közé sorolhatók a Pediculus humanus capitis (fejtetű) és az Ixodes spp. kullancsok; növényi paraziták között megtalálhatók a betegségeket okozó hemiparaziták, mint Orobanche vagy Cuscuta fajok. A parazitizmus nemcsak kórokozó hatású lehet, hanem hosszú távú ökológiai és evolúciós kölcsönhatásokat is kivált, például gazdafajokra adaptált támadó és védekező stratégiákat alakít ki.

A parazitizmus megértése fontos a közegészségügyben, a biológiai sokféleségben és az ökoszisztémák dinamikájának megértésében.