Népszavazások

Népszavazás, vagy plebiscit, a közvetlen demokrácia eszköze, amelynek során a választópolgárok egy konkrét közpolitikai kérdésben közvetlenül döntenek, nem pedig a képviselők által hozott döntés alapján. Az eljárás módja országonként változik: lehet kormány vagy parlament kezdeményezése, illetve polgári kezdeményezés útján is. A folyamat általában aláírásgyűjtéssel és a kérdés pontos megfogalmazásával kezdődik, ezt követi a referendum kiírása és megtartása.

Az eredmény döntő jellegű lehet: kötelező vagy ad hoc/tájékoztató jellegű. A gyakorlati szabályozás gyakran tartalmaz részvételi küszöböt, amelynek teljesülése nélkül az eredmény nem érvényes. A győztes válasz gyakran közvetlenül végrehajtandó, de egyes jogrendszerekben az eredmény tanácskozó jellegű maradhat, és a parlament döntésétől függ a végrehajtás.

Előnyei között említik a közvetlen legitimitás erősítését, a politikai felelősségvállalás növelését és a kormányzati döntések átláthatóbbá tételét; kritikái közé tartozik a részvételi bizonytalanság, a kampányhatások és a bonyolult kérdések egyszerű szavazatokkal történő leegyszerűsítése miatti kockázat.

Nemzetközi példák közé tartozik Svájc, ahol a népszavazások szerves részét képezik a jogalkotásnak és döntéshozatalnak, valamint más országokban is előfordulnak, gyakran az alkotmányos vagy fontos közügyeleteket érintve.

Magyarországon a népszavazások jogi keretek között zajlanak; a kezdeményezés és az érvényesség feltételei jogszabályokkal szabályozottak, és a gyakorlati használatuk a közéleti környezet függvényében változó.